Speaker
Gabriella Pasztor
(Universite de Geneve (CH))
Description
A CERN ATLAS és CMS együttműködései által 2012 nyarán bejelentett új részecske felfedezése fontos mérföldkő. Az LHC (Nagy Hadron Ütköztető) proton-proton ütközéseiben észlelt Higgs bozon teljessé tette a már-már megdöbbentően jól működő Standard Modell (SM) részecske spektrumát, lehetőséget ad az elmélet központi elemének, az elektrogyenge szimmetriasértésnek a vizsgálatára, és talán egy ablakot is nyit a SM mögött megbúvó új fizika felé.
Az új bozon tulajdonságai a jelenlegi kísérleti pontosságon belül jó egyezést mutatnak a SM előrejelzéseivel. A mért Higgs tömeg (mH ≈ 125 GeV) azonban érdekes kérdéseket vet fel az elmélet stabilitásáról és lehetséges kiterjesztéseiről, például a népszerű szuperszimmetrikus modellekről.
Az ATLAS és CMS kísérletek egyre bővebb információval szolgálnak az LHC √s = 7 és 8 TeV tömegközépponti energián 2011. és 2012. évben gyűjtött adatainak feldolgozásával. A Higgs részecskét minden várt keletkezési és bomlási csatornában megfigyelték, és a kutatás immár a ritka és exotikus folyamatokra is kiterjed.
Az előadásban áttekintjük a legújabb mérési eredményeket a megfigyelt Higgs részecske tömegére, spin és paritás kvantumszámára, keletkezési hatáskeresztmetszetére és csatolási állandóira az elemi vektorbozonokhoz és fermionokhoz. Kitérünk a Standard Modellen túlmutató jelenségek (például további Higgs részecskék) keresésének állására, hisz ezek fontos adalékkal szolgálhatnak arról, milyen még alapvetőbb elmélet ad választ a SM nyitott kérdéseire. Végül röviden felvázoljuk az LHC jövőbeli magasabb energiájú adatgyűjtési periódusaiban elérhető mérési pontosságot és ennek viszonyát más tervezett gyorsítók érzékenységéhez.
Author
Gabriella Pasztor
(Universite de Geneve (CH))